The Hungarian joke and its environs
VIEW FULL TEXT HERE

Keywords

Hungarian
joke
humour
popular
urban

How to Cite

Géró, G., & Barta, P. (2016). The Hungarian joke and its environs. The European Journal of Humour Research, 4(1), 14–33. https://doi.org/10.7592/EJHR2016.4.1.gero

Abstract

Hungarian humour went through significant changes in the 20th century. Though the urban middle-class way of living and culture had developed by the early 20th century, they had to coexist all over the country as well as in ethnic Hungarian territories abroad with the traditions of rural culture and folklore until the middle of the century (and, in locked-up areas, till the end of the century). Consequently, Hungarian humour is made up of two important layers of folklore: popular funny stories that have been developing among the peasantry for centuries, and jokes, a genre that emerged from urban oral culture in the last third of the 20th century. The dualism of folk-based and urban culture has been a decisive feature of Hungarian culture during the entire 20th century. Thus the question arises: more than a hundred years later, are there still any fundamental differences between the two types of humour in terms of their ways of thinking or their subject matter, or can we regard Hungarian humour as a unity? In this paper, we compare the thematic categories of popular and urban humour based on the analysis of two large collections. Next, we examine the popularity of major joke categories in Internet sources. Finally, we offer a brief introduction to the contemporary stock of Hungarian jokes by thematic groups.

https://doi.org/10.7592/EJHR2016.4.1.gero
VIEW FULL TEXT HERE

References

Debrecenlive.hu. Available online: www.debrecenlive.hu [Accessed 20 November 2015].

Köves, J. & Köves, G. (2002). 500 tökjó vicc: szőke pasik, szőke nők és egyebek. Budapest: K. u. K. Könyvkiadó.

Köves, J. (1999). A legnagyobb vicckönyv 10000 viccel. Budapest: K. u. K. Könyvkiadó.

Magyar, Z. (2009). Szilágysági dekameron. Marosvásárhely: Mentor Kiadó.

Moré, Á. (no date). A legjobb anyós viccek. Budapest: Könyvkuckó.

Vicclap.hu. Available online: www.vicclap.hu [Accessed 15 February 2011].

Barta, P. (2012). ‘Love on the Other Side of the Fence – Analysis of Hungarian Jokes on Marital Infidelity’, in Litovkina, A. T., Sollosy, J., Medgyes, P. & Chłopicki, W. (eds.), Hungarian Humour. Humour and Culture 3. Kraków: Cracow Tertium Society for the Promotion of Language Studies, pp. 185–204.

Erőss, L. (1982). A pesti vicc. Budapest: Gondolat.

Géró, Gy. (2008). ‘Fölösleges, mint szőkének gondolkodási időt adni’, in Dávid, G. Cs. & Zelényi, A. (eds.), Corvinus Nyelvi Napok: "Nyelvek párbeszéde – a párbeszéd nyelve." Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem IOK, Alkalmazott Nyelvészeti Kutató- és Továbbképző Központ, pp. 75–92.

Géró, Gy. (2010a). ‘Chistes de rubias. Fenómenos del humor europeo’, in Dávid, G. Cs. & Zelényi, A. (eds.), Corvinus Nyelvi Napok: "Kreativitás és a nyelv". Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem IOK, Alkalmazott Nyelvészeti Kutató- és Továbbképző Központ, pp. 315–326.

Géró, Gy. (2010b). ‘Az aranyhajú lánytól a szőke nőig: a nő a férfihumor tükrében’, in Litovkina, A. T., Barta, P. & Hidasi, J. (eds.), A humor dimenziói. A II. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia előadásai. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 108. Budapest: Tinta Könyvkiadó – BGF Külkereskedelmi Kar, pp. 29–39.

Géró, Gy. (2012). ‘The “dumb blonde” in a Hungarian context’, in Litovkina, A. T., Sollosy, J., Medgyes, P. & Chłopicki, W. (eds.), Hungarian Humour. Humour and Culture 3. Kraków: Cracow Tertium Society for the Promotion of Language Studies, pp. 167–184.

Géró, Gy. & Barta, P. (2014). ‘The Popular and Urban Roots of Hungarian Joke’, in Zolczer, P., Litovkina, A. T., Barta, P. & Puskás, A. (eds.), Eruditio–Educatio (thematic issue on Humour in Contemporary Societies) 3/IX, J. Selye University, Komárno, 2014, pp. 85–105.

Heller, Á. (2002). ‘A komédia halhatatlansága – A nevetés’. Kritika, 3–5 May 2002.

Jókai, M. (1854). A magyar néphumorról. Available online:

http://epa.oszk.hu/00000/00030/00310/datum08585/cim208587.htm. [Accessed 20 November 2015].

Katona, I. (1994). A helyzet reménytelen, de nem komoly. Politikai vicceink 1945-től máig. Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó.

Legman, G. (1968). Rationale of the Dirty Joke: An Analysis of Sexual Humor. First Series. Castle Books.

Legman, G. (1975). No Laughing Matter: Rationale of the Dirty Joke. Second Series. New York: Bell Publishing Company.

Lenkei, H. (ed.) (1896). A mulató Budapest. Budapest: Singer és Wolfner.

Magyar, Z. (2009). Szilágysági dekameron. Marosvásárhely: Mentor Kiadó.

Martius, G. N. (1934). De egrigie, sapienter, iocose dictis ac factis regis Matthiae ad ducem Iohannem eius filium liber. Edited by Ladislaus Juhász. Lipsae: Teubner.

Papp, R. (2009). Miért kell Kohn bácsinak négy hűtőszekrény? Élő humor egy budapesti zsidó közösségben. Budapest: Nyitott Könyvműhely.

Szemerkényi, Á. & Lajos, Á. (1977). ‘”Csúfoló” entry’, in Ortutay, Gy. (ed.), Magyar Néprajzi Lexikon. I. A–E. Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 538.

Szemerkényi, Á. (1977). ’”Adoma” entry’, in Ortutay, Gy. (ed.), Magyar Néprajzi Lexikon. I. A–E. Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 32.

Tóth, B. (1986). A magyar anekdotakincs. Budapest: Gondolat.

Voigt, V. (1998). ‘Kisepikai prózaműfajok’, in Voigt, V. (ed.), A magyar folklór. Budapest: Osiris Kiadó, pp. 303–355.

Vöő, G. (1962). ‘Mesemondás a kollektív gazdaságban’. Korunk 21, pp. 1107–1109.

All authors agree to an Attribution Non-Commercial Non Derivative Creative Commons License on their work.

Downloads

Download data is not yet available.